Ábel másfél hete volt először lázas.  Azon a héten végig anyuéknál voltunk, mert M. külföldre utazott, és ott semmi baja nem volt, jó étvággyal evett, nagyokat játszott és átaludta az éjszakákat.

Amikor hazaértünk és levetkőztettem, éreztem, hogy melegebb, mint szokot, gyors lázmérés után kiderült, hőemelkedése van. A következő mérésnél pedig már lázas volt.

Emlékiratok a szeretetgombócról

Nem igazán vagyok jó blogger,  az a műfaj, amit én művelek, inkább emlékirat írás, hiszen sokszor hetek, vagy hónapok távlatából próbálom összeszedni, mik is történtek velünk.

Gyermekágy - kórházi napok 2.

Kismama, keljen fel, azonnal el kell hagynia a szobát!

A kisfiunk születésének másnapján M. késő délelőtt ért be a kórházba, és a reggelin kívül egy apró dobozkát is kaptam tőle: egy vékony ezüstlánc volt benne, rajta apró medál, egy pár kék pici cipőcske. (Ezt azóta sem vettem le, állandóan rajtam van.)

Gyermekágy - kórházi napok

2013. július 12. 16.05 után

Miután Ábelt rátették a hasamra és picit simogathattam, meg szeretgethettem, elvitték rendbe tenni és felöltöztetni, M. pedig ment vele, fotózott és videózott. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi milyen sorrendben követte egymást, de közben valamikor megszületett a méhlepény is, nem fájt különösebben, csak egy kicsit kellemetlen volt, ahogy Zsuzsa megnyomkodta a hasam. A lepény már kicsit meszesedett, valószínűleg ezért is indult mintegy két héttel korábban a szülés a kiírt időpontnál.

Az orvos összevarrt, ez egyáltalán nem fájt, majd jött egy nővér, aki meleg vízzel lemosdatott és tiszta fehérneműt adott rám, ami rettenetesen jólesett. A szülőszobán elvileg két órát lehettünk volna, de mint említettem korábban, nagyüzem volt, így kb. egy-másfél óra után hoztak egy tolószéket, M-et megkérték, hogy pakolja össze a cuccaimat, és elindultunk a gyermekágyas osztályra.

Lassan rohanó napok

Mióta megszületett Ábel minden nap tudtam volna miről írni, mert egy eddig általam teljesen ismeretlen világba csöppentem. A napjaink ugyanolyanok és mégis mindegyik más, mert mindig történik valami új, a kismuki állandóan változik, egyre nagyobb, egyre ügyesebb, egyre értelmesebb és egyre kommunikatívabb.

Kár, hogy nincs időm pontról pontra megírni ezeket az apró változásokat, mert jó lenne rá emlékezni, de azért megpróbálom összefoglalni, eddig mi történt velünk...