Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak

Pupáknak tegnap elég nyafogós napja volt, azt hiszem semmi nem volt jó úgy, ahogy volt, így borzasztóan lefárasztott engem is. Ezzel szemben ma egy kis angyal (remélem, nem kiabálom el), mosolyog, nevetgél, játszikál a játékaival és még csak egy mesekönyvet kellett kiszednem a szájából, épp az egyik oldalt majszolgatta jóízűen.

Sétáról, Duna-partról, egy kis szentimentalizmusról és rossz gondolatokról

Elindultunk sétálni, de mire felöltöztettem Pupákot, magamat, lementünk, kihúzgáltam a babakocsit a tárolóból, belemanővereztem a gyereket, elrendezgettem rajta a ruhát és kiléptünk a lépcsőházból, dörögni kezdett az ég és nekiállt esni az eső. Mivel a múlt héten háromszor áztunk el, fordított sorrendben is megcsináltam ugyanezt, majd letettem Pupákot aludni. Persze az eső elállt, mire felértünk, bár az ég még most is szomorú, úgyhogy nem tudom, lesz-e ma séta, pedig azt mindketten nagyon szeretjük. Van egy kedvenc családi házas részem itt a közelben, virágzó fákkal, bokrokkal, előkertekkel, csenddel, nyugalommal, madárcsicsergéssel, leginkább ott tologatom Pupákot, míg ő békésen szundikál, vagy kurjongatva kommentálja a látottakat.

"Sokkal nehezebb meghalni, mint ahogy hiszik"

"Mindig jusson eszünkbe, hogy a múlt hazugság, hogy az emlékezet nem ismer visszautat, hogy minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s hogy végső soron a legőrjöngőbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tűnő igazság."

Múlt héten meghalt az egyik kedvenc íróm, Gabriel García Márquez. Szíven ütött, még akkor is, ha egy ideje lehetett már rá számítani, és végül is szép kort ért meg, 87 éves volt.

Családi legendák

A családunk tele van regénybe illő történetekkel. Mindig szerettem volna ismerni a szüleim, a nagyszüleim történetét, és mióta már nincsen egy nagypapám és nagymamám sem, még inkább érdekelnek a családi legendák.

Szerelő pizsamában

A mosógép még mindig nagyon nyerő. Lehet, hogy mosógépszerelő lesz a gyerek.