2015. július 3., péntek

Egyelőre megpróbálok nem pánikolni

Rohannak a napok, rajtam meg lassan úrrá lesz a pánik. Hogy fogunk mindent megcsinálni és elintézni, hogy fér bele minden abba a szűk 11 napba?!


Holnap lemegyünk anyuékhoz és előkészítjük Pupák 2. szülinapi partiját. Kicsit már bánom, hogy ebbe is belevágtunk, mert idő- és költségigényes is a dolog, de kismukit mégsem akartuk megfosztani egy kis ünnepléstől, tavaly is nagyon élvezte, nekünk meg örömet okoz, ha látjuk a boldog kis pofiját.

Hétfőn indulunk "nyaralni", persze a legnagyobb kánikulában. Nem tudom, mennyire fogjuk élvezni azt a három napot közel 40 fokban, de bízom benne, hogy a légkondi működni fog, mert bár én nyár- és kánikulaimádó vagyok, terhesen elég nehezen viselem, ha 25 fok fölött van a hőmérséklet.

Csütörtöktől pakolás, dobozolás, szerelés van ezerrel, vasárnap költözködés, hétfőn mindkét lakás átadás-átvétele, közben az új lakásban elkezd dolgozni a padlós szakember, majd kb. szerdától festünk, és talán marad 3-4 napunk összeszerelni a bútorokat, kitalálni, hova tologassuk őket, bepakolni a szekrényekbe és mindent tisztára súrolni.

M. nem engedi, hogy a felújítás-festés résznél ott legyek, persze nem lesz hol aludni, csak egy nagy matrac lesz a földön, azon meg anyu férjével fognak osztozni. Így viszont anyuéknál fogom rágni a kefét, hogy mennyi mindent kellene csinálni, és jaj, halad-e minden rendben.



Közben persze érzem, hogy már nem vagyok olyan energikus, hamar elfáradok, sokszor már nagyon nehezemre esik Pupák után szaladgálni a játszótéren, nem tudok vele beülni a homokozóba, sokszor fáj a derekam, és hamarabb elfogy a levegő is. Amikor Pupákkal voltam terhes, az utolsó másfél hónap a csendes ráhangolódásról és készülődésről szólt, csinosítgattam a lakást, rengeteget aludtam, találkozgattam a barátaimmal, szóval a várandósság egyik legkellemesebb része volt.

A diétát kezdem megszokni, már szinte soha nem vagyok rosszul, bár ma pont eltoltam valamit, mert egész nap csak szédelegtem, így M. és Pupák elmentek játszóterezni meg fagyizni, engem meg hazaküldtek hűsölni és pihenni.

A wellness-hétvégénk M.-mel nagyon jól sikerült, szerinte az egyik legjobb volt eddig, nem is számítottunk rá, hogy a Tisza-tó és környéke ennyire varázslatosan szép, voltunk motoros csónakkal kettesben kirándulni, meg bringó-hintóztunk, borozgattunk, sétáltunk, és szeretkeztünk is jó sokat. Ránk fért már egy kis idő kettesben, jó volt csak egymásra koncentrálni.

Tegnap voltam kontrollon a nőgyógyásznál, Puppina már több mint két kiló és édes kis kerekded pofazacskói vannak, továbbra is rettenetesen mozgékony, sokszor úgy hullámzik a hasam, mint a Tisza, amikor 3-4 jet-skis lovagol egyszerre rajta. A doki mindent rendben talált, többet már nem kell mennem a rendelőbe, legközelebb már CTG-vizsgálatra megyek a kórházba. Hihetetlen, hogy már itt tartunk!

33 hetesen és 5 naposan

2 megjegyzés:

  1. Milyen jó, hogy szántatok magatokra egy kis én-időt :) A Tisza-tó tényleg csodás, a párom a környéken született ill. arrafelé töltötte a vakációit, és mindig emlegeti, mit szeretne még nekem ott megmutatni :)

    Semmiképp ne pánikolj, előbb vagy utóbb minden a helyére kerül a költözéskor vagy utána, bár tudom, mit érzel, nehéz ezt az ösztönt félretennünk :)

    VálaszTörlés
  2. Drukkolok, hogy minden rendben menjen! Szép nyaralást nektek!

    VálaszTörlés