2018. február 12., hétfő

Érdekes, hogy pont most írtam le a gázolásos történetet. Egyébként senkinek nem tudtam róla beszélni, a legjobb barátnőmön kívül képtelen voltam elmondani bárkinek. És épp most, a történet újraéledt.


Pénteken este ugyanis épp vacsorához készülődtünk, amikor megszólalt a telefonom. A bácsi volt az, akit elütöttem. Sűrű sóhajtozások között elmesélte, hogy ő azóta nem alszik, és orvoshoz jár, és több ínszalagja elszakadt, és csavart kell tenni a kezébe. Így az ügyvédjével úgy döntöttek, hogy kifizettetik a költségeket.

Eléggé lesokkolt a hír, már csak azért is, mert a helyszínen egy horzsoláson kívül nem látszott semmi, és bár tudom, hogy ez nem sokat jelent, azért mégis csak furcsa, hogy fél (!) év után derül ki, hogy óriási baj van. Azt gondolom, ha ott rögtön nem is, de egy pár napon, vagy héten belül kiderül, hogy esetleg komolyabb a probléma, és akkor nyilván lehet fellebbezni a rendőrségi határozat ellen, vagy ugye felhívni engem, hogy hahó, baj van.

Őszintén szólva nem igazán értem ezt az egészet. Milliószor újra éltem a balesetet, megint csak ezen kattogok, rettegek, hogy mi lesz ebből az egészből, ha elveszik a jogosítványomat nem is tudom, hogy szervezzük meg az életünket...

8 megjegyzés:

  1. Itt egy dörzsöltebb rokon vagy a bácsi maga gondolta, ügyvédhez fordul, aki a baleset okán minden betegségével járó költséget veled akar megfizettetni. Akkor készült jegyzőkönyv? Vajon az orvosi kezelései az ínszalagjairól mikoriak? A balesetet megelőzőek vagy azóta más is történt vele, és rajtad akarja "behajtani"? Nem akarok rosszat feltételezni, de azért tényleg furcsa, hogy félév elteltével ömleszti rád mindezt. Lehet, hogy ügyvédi segítség kell neked is sajnos. Biztos nem az első eset az ügyvédek életében sem, hogy valakiről sokkal később kiderült, hogy mégiscsak "nagyon" megsérült. Drukkolok, hogy elsimuljon az ügy, és ne érjen jogtalan vádaskodás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is ugyanezeket a kérdéseket futattam végig. Igen, muszáj lesz beszélnem egy ügyvéddel.

      Törlés
  2. Szerintem is beszélj egy ügyvéddel! Azért csak van ennek valami határideje, hogy meddig lehet előállni ilyesmivel. Meg -ugye- bizonyítsa be, hogy az általa most felemlített sérülések a balesetkor történtek, és nem később! Szorítok, hogy véget érjen ez a rémálom.
    Én most tanulok vezetni, és sokszor megkérdezem magamtól, hogy kell-e ez nekem úgy igazán. Sajnos nagyon-nagyon nehezen rázódok bele a vezetésbe, ez van. :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért én még mindig úgy gondolom, hogy a vezetés megkönnyíti az életet és nagy szabadságot ad. Az ehhez kapcsolódó szorongás meg remélem, idővel enyhül. Azért nem könnyű 40 fölött ilyesmibe belevágni, ha 17 évesen jogsit szerzünk, ma könnyedebben vennénk ezt a dolgot, hiszen az életünk részévé vált volna. Drukkolok neked, Lulu!

      Törlés
  3. Szia! Nagyon sajnálom, hogy ezen keresztül kell menned :( Beszéltem apummal, aki balesethelyszínelő volt, és mondta, hogy ilyenkor kirendelnek egy orvosszakértőt, és ő fogja megállapítani, hogy valóban akkoriak-e a sérülések. Mondjuk nem akarok rosszindulatú lenni, de ok, az ínszalag később is kiderülhet, bár nem gondolom, hogy hónapokkal utána, de ha csavar is kell a kezébe, az nagyobb problémát feltételez, ami azért csak kiderülhetett volna korábban is...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokmindent nem értek én sem, talán kiderül majd. :(

      Törlés
  4. Én nagyon bízom benne, hogy van az ilyen ügyeknek egy törvényes menete, ahol hozzáértők vizsgálják, hogy mi valós és mi nem. Egyébként ez is, térítsd meg a költségeket, a fájdalomcsillapítót? Az orvos ingyen vizsgál. Persze el tudom képzelni mi mindent ki tud találni egy “jó” ügyvéd.
    Szomorú, hogy ez történik veled, főleg, hogy egyébként is ennyit bankodsz miatta. Azért én hiszem, hogy az igazság győz.

    VálaszTörlés
  5. Köszi ez együttérzést, nekem is homályos a történetben pár dolog.

    VálaszTörlés