Túl a félidőn

Puppina már most egy igazi belevaló kiscsaj. Mit neki stressz, rohangálás, dráma meg könnyek, ő csak szépen végzi a dolgát és növekedik, ahogy kell.


Ma voltam a szokásos havi kontrollon a dokimnál, aki nagyon meg volt velünk elégedve, Puppina tényleg hozza a papírformát, jól táplált, tökéletes szervekkel és nagyon mozgékony is. A pár perces vizsgálat alatt például 180 fokos forgásokat produkált, egyszer fejjel lefelé, máskor a talpain ugrált. Nagyon szeretem őt nézegetni, ezek a pillanatok még kézzelfoghatóbbá teszik a jelenlétét, jó látni a szívecskéjét, a talpait, az ujjait és az orrát. Az utolsó másodpercben küldött egy mosolyt is én meg halkan visszaköszöntem neki, "szia, édesem!".

Szóval a doktor úr mindent rendben talált, Puppina majdnem megduplázta a súlyát, a méhlepény, a magzatvíz, a méhem tónusa is teljesen okés. A hasam pedig megint nagyot nőtt.

Beszélgettünk kicsit a szülésről is, ugyanis a kiírt időpontban a dokim szabadságon lesz, amitől nagyon szomorú vagyok, de mégis maradok a kórház mellett, mert a múltkor meg voltam elégedve velük. Pár héttel ezelőtt az orvosom ajánlott maga helyett valakit, meg is beszéltük, hogy sort kerítünk egy bemutatásra, de most kiderült, hogy a kolléga időközben külföldre költözik. Így a dokim most újra fut néhány kört, hogy jó kezekben hagyjon, és azt beszéltük meg, hogy júliusban mindenképpen be is mutat a helyettesének. Amennyiben Puppina is előbb érkezne hasonlóan Pupákhoz, még az is elképzelhető, hogy együtt tudunk szülni, mert amíg nem lesz külföldön (ez két hetet ölel fel a három hetes szabijából), bejönne levezetni a szülést.

A terhességem egyébként továbbra is zavartalan, kevesebbet emelgetem Pupákot, de azt hiszem, jól bírom a terheléseket. Megérkeztek a hajhullást megakadályozó mormonok is, jaj, istenem, de jó lenne őket maradásra bírni a szülés után is, de hát akkor valószínűleg újra bokáig járkálunk majd a hajban. Két kellemetlen tünetem van, az egyik, hogy a köldököm körül most valamiért nagyon megnyúlt és elvékonyodott a bőr a rendszeres olajozás ellenére is, ez kicsit viszket, és attól tartok nem fog elmúlni nyom nélkül. A másik, hogy újra elkezdtek burjánzani rajtam az anyajegyek és szemölcsök, amiket a szülés után le fogok vetetni, de addig meg nagyon idegesítenek.

Ja, és amiről beszélni sincs kedvem, mintha érezném magamon a múltkori vírusfertőzés első tüneteit. Megkérdeztem az orvosom, azt mondta, a stressz simán kiújíthatja és bármikor kijöhet. Most imádkozom, hogy ne így legyen, de az elmúlt hetek rengeteg feszültsége nem biztos, hogy elmúlik nyom nélkül.

A lakás-ügyről annyit, hogy a jószerencsénk kicsit alább hagyott, ugyanis hétfőre lebetegedett a banki ügyintézőnk, így nem tudtuk elindítani a hitelbírálatot. Újabb két napot csúsztunk, M. holnap reggel a bankban kezd, beadja a papírokat, azután pedig cross fingers hetekig, jaj, csak minden rendben legyen!

25 hetesen és 1 naposan