2013. április 3., szerda

Kombinált teszt

2013. január


Az első igazi boldog megkönnyebbülés a 12. heti kombinált teszt után jött. De ez sem volt egyszerű.

Annak rendje és módja szerint kértem időpontot a géndiagnosztikai központban (a dokim az Istenhegyit javasolta, mert ott még állítólag nem született fals eredmény), és izgatottan vártuk a vizsgálat napját.

Persze nem bírtam ki, hogy előző nap ne keresgéljek a gugliban, és megfagyott bennem a vér a találatok láttán. Először is azt írták, 35 év felett szinte mindig pozitív a teszt eredménye, ezért el fognak küldeni magzatvíz mintavételre, amitől rettegtem. Teljesen kétségbeestem, hogy micsoda kockázatos dolog teherbe esni 35 fölött, és cseppet sem nyugodtan érkeztem a központba.

Ott először is vért vettek tőlem, egy kedves, cserfes nővér, aki úgy elterelte a figyelmem, hogy nem is éreztem semmit. Azután a szonográfus következett, aki bár elsőre emlékeztetett minket egy jókedvű hentesre, meglepően finoman és kedvesen vizsgált meg.

Felfeküdtem az asztalra, rámkenték a zselét, és a monitoron egy kissebb fajta csodát láttunk. Ott ugrált és fickándozott a mi picurkánk, aki nagyon mozgékony és élénk volt, és mintha csak nekünk produkálta volna magát, hihetetlen kunsztokat csinált. Szorítottam M. kezét, mosolyogtam, folyt a könnyem, és nem akartam elhinni, hogy ez a mini emberke bennem ugrándozik.

Az orvos végtelen türelemmel méricskélte a kis Gandalfot (ekkor még ez volt a bébi munkaneve), és elégedetten kommentálta az eredményeket. Végül közölte, ha csak a véreredmények nem dolgoznak nagyon ellenünk, itt bizony minden a legnagyobb rendben lesz, mert a magzat értékei kitűnőek. Kaptunk fotókat és dvd-t, és fülig érő szájjal távoztunk.

A véreredmény elkészültéig még másfél óránk volt, amit nem lett volna kötelező ott helyben megvárnunk, de úgy döntöttünk, azonnal tudni akarjuk. Amint megjöttek az eredmények, szólított minket egy genetikus, aki részletesen elmagyarázta, mi mit jelent, mekkorák a kockázati tényezők, míg végül azt mondta, a leletek alapján nem javasol további lépéseket.

Azon a napon madarat lehetett volna velem fogatni, és elhatároztuk, most már elmondjuk a családnak is: kisbabát várunk.

2 megjegyzés:

  1. Sensitive, most olvastalak, úgy meghatott, amit eddig írtál a veled, veletek történtekről... teljesen át tudtam érezni... nagyon várom, mesélj, mi történt január óta...

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Heniiii, folytatom a történetünket hamarosan. :)

    VálaszTörlés