2015. február 19., csütörtök

A fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk

Pupákot minden, de minden rettentően érdekli, és kezdi felfedezni az elsődleges nemi jellegeket is.

Pörög, pörög, pörög

Ebben az évben máris annyi minden történt velünk, ami máskor évekre oszlik el. Pedig alig két hónap telt el az esztendőből.

2015. február 11., szerda

Egy kis szexizmus

Ígérem, nem fognak ezentúl linkekből állni a posztjaim, de ezt egy volt kolléganőm írta, és egy pillanat alatt visszarepített a munkahelyemre, ahova több mint másfél éve be sem tettem a lábam. Nem véletlenül nem szerettem ott dolgozni, többek között az ilyen dolgok miatt sem.

2015. február 10., kedd

Talált, süllyedt

http://m.divany.hu/poronty/2015/02/09/amit_biztosan_nem_sirunk_vissza/?rnd=459

2015. február 9., hétfő

Kombinált teszt hóesésben

Két évvel ezelőtt, amikor mentünk az Istenhegyi Géndiagnosztikára, január volt, és havas volt minden. Szorongva ültem az autóban, nagyon izgultam az eredmény miatt, de alig két óra múlva, ragyogott a világ. Ma, amikor elindultunk, esni kezdett a hó és lassan fehérbe borult körölöttünk minden. Én pedig reménykedtem, hogy ez jó jel.

2015. február 4., szerda

Anyák

Délelőtt, amikor megnéztem, vannak-e új bejegyzések a kedvenc bloggereimtől, ez a jó hír fogadott, és bár Henit személyesen nem ismerem, valószínűleg még soha nem találkoztunk, vagy beszéltünk, mégis olyan őszintén és teljes szívvel tudtam örülni nekik, hogy elsírtam magam.

Mozognak a Pupákok

Hétfő óta a 12. hétben járok, egyre kevesebb a hányinger és az émelygés, viszont a furcsa alhasi és ágyéktáji szurkálások, a "nehézhas"- érzés még mindig megvan, és időnként bekeményedik a méhem is, ami még mindig rettentő furcsa érzés, tekintve, hogy a múltkori terhességemnél egyáltalán nem tapasztaltam ilyet. Új tünetként már volt némi gyomorégés, ez a múltkor úgy emlékszem, jóval később jelentkezett.

2015. február 3., kedd

Home, sweet home

Vasárnap óta anyuéknàl vagyunk Kispupák, meg én. M. beszélt rá, hogy jöjjünk le, elég kemény napok vannak mögöttünk, iszonyúan kimerültem, nem voltam olyan türelmes, mint máskor, hamar elfáradtam, sokszor voltam nyomott, rosszekedvű, sírós hangulatban. M. szerint (és szerintem is) itt tudok pihenni, nem kell házimunkával foglalkoznom és àllandóan Pupákot pesztrálnom, ha kedvem tartja, reggel alhatok tovább, ráadásul kismuki is imád itt lenni, mindig fel van dobva, ha itt lehet.