Pasik nélkül, babakocsi mizéria, para hotel és 4-es metró na meg csupa öröm és bódottá

A hétvége 3 napjából (mi a pénteket is beleszámoljuk, mert M. általában itthon van), kettőt tulajdonképpen Á. nélkül töltöttem, nagyon furi volt.

Csodák

Egészen megható dolog figyelni, ahogy fejlődik egy gyerek mozgása, ahogy egyre ügyesebb és bátrabb lesz, ahogy átgondol egy-egy mozdulatsort, vagy épp elveszti a fonalat, és fogalma sincs, hogy fog ebből a szituból kikeveredni.

Hét dolog

Régi tartozásomat próbálom rendezni,  Réprodukáló hívott meg ebbe a játékba, és nagyon-nagyon örültem neki, de hónapokra el voltam veszve, így a feladat teljesítése is elmaradt. Sajnos vagy szerencsére, akiket olvasok, azok közül már mindenki játszott vagy meghívták mások, így nem tudok 7 olyan bloggert megnevezni, akiknek tovább dobhatnám a labdát. Mindenesetre, ha valaki idetéved és van kedve játszani, vagy eddig mégsem hívta senki, nosza, ne fogja vissza magát, vegye úgy, hogy fel van kérve!

De mit eszik?

A szülőségben az egyik legnehezebb dolog az állandó bűntudat és az, hogy mindig, de mindig van min aggódni.

Kezdetben ugye volt a szoptatás-para, aztán amikor abba már belejöttünk, kicsit összeránduló gyomorral gondoltam rá, hogy hamarosan el kell kezdeni a hozzátáplálást, és őszintén szólva fogalmam sem volt, hogyan vágjak bele. Máskor pedig, amikor a kismuki épp nem akart rendesen szopizni, vagy nem hízott a megfelelő ütemben, alig vártam, hogy tányérból egyen és végre szemmel látható legyen, hogy mennyit eszik.

Teljesen legyengültem

Voltunk orvosnál, a fiúk elkísértek, mert különböző okoknál fogva a terhesség alatt háziorvost váltottam (az egyik ok a hatalomkórban szenvedő asszisztens volt, aki soha nem mutatott szikrányi empátiát sem, és mindenre azt mondta még mielőtt a doktornővel beszéltem volna, hogy "De hát azt nem lehet!" meg "Az ki van zárva!" és "Azt nem tudjuk megoldani!", olykor még kedvesen ki is oktatott vagy lebaszott, amit felnőtt emberként elég nehezen viselek.), és az új háziorvosom Kerepesen van, így autóval kellett mennünk. A nő egyébként bűbáj, sohasem kell sokat várni és valahogy a pacientúra is normális, mindenki köszön, segít és ilyen apróságok.

Vége van a járványszezonnak, persze, hogy most lettem beteg

Ez a hétfő is úgy indult, mint a többi. Bár Á. kicsit fáradékony volt, és háromszor is aludt napközben, két alvás között sokat játszottunk, dögönyöztem, birkóztunk, és óriási nagyokat kacagott. Délután erős fejgörcs tört rám, mióta teherbe estem, nem fájt ennyire a fejem. Estefelé már annyira rosszul voltam, hogy megtörtem a hónapok óta tartó gyógyszermentességet, és bevettem egy fájdalomcsillapítót, remélve, hogy a reggeli szoptatásra kiürül a szervezetemből.

Nyüszög

A gyerek olyan iszonyatosan cuki hangokat kezdett el kiadni, hogy naponta többször is elolvadok. Hosszú monológokat ad elő gurgulázó hangon, időnként  belenyikorog és cincog vagy fújja a nyálát. Imádom.

In memoriam

Mami negyedik lányként született a hercegi uradalomban. Nem arisztokratának, hanem a herceg cselédei közé, a tanyára. Mindig azt mesélte, hogy nagyon szegények és nagyon boldogok voltak. A cselédség gyermekei együtt nőttek fel az udvaron, nem volt nagy bőség, de ha szűkösen is, megvolt mindenük. Hamar megtanulta, mit jelent a kemény munka, kora tavasztól késő őszig hajnaltól talpon voltak, dohányt termeltek a hercegi földeken.

A halál olyan (közel) messze van

Mióta Ábel megszületett, rengeteget foglalkoztat a halál gondolata. Nem akarom, hogy így legyen, de mégsem tudok ellene tenni. Nyilván közrejátszik ebben az is, hogy Ábel két hónapos volt, amikor az imádott nagymamám agyvérzést kapott. A mamikám, aki testileg, lelkileg és szellemileg is fitt volt, aki állandóan sürgött-forgott, minden nap főzött, úgy szeretett minket, hogy annál jobban nem is lehet. Túlélt nagyon sok jóbarátot, ismerőst, a nagyapámat, és mind a négy nővérét is.

Puffogás

Szeretnék egy olyan országban, városban, kerületben, lakótelepen lakni, ahol az emberek normálisak és erre nevelik a gyerekeiket is. Ahol mondjuk a kutyatulajdonosok nem szaratják a kis kedvenceiket a játszóterek mellé vagy a járdára, vagy ha már mégis úgy alakult, akkor összeszedik a végterméket.

Dupla

Nem is egy, hanem két fogacska jön egyszerre, és nem tudom, hogy ennek köszönhető-e, hogy mostanában vannak nyűgösebb napjaink.

Hétfőről keddre virradó éjszaka 5 órakor nyöszörgésre ébredtem, átmentem Ábelhez, fölvettem, hogy megszeretgessem kicsit, de keservesen sírni kezdett, és utána másfél órán át vigasztalhatatlan volt.