Ábel másfél hete volt először lázas.  Azon a héten végig anyuéknál voltunk, mert M. külföldre utazott, és ott semmi baja nem volt, jó étvággyal evett, nagyokat játszott és átaludta az éjszakákat.

Amikor hazaértünk és levetkőztettem, éreztem, hogy melegebb, mint szokot, gyors lázmérés után kiderült, hőemelkedése van. A következő mérésnél pedig már lázas volt.


Leírhatatlan érzés volt látni, ahogy a mindig izgő-mozgó, jókedvű kis sajtkukac csak nyöszörgött és kiterülve feküdt az apja vállán. Bár 38,2-nél nem szökött magasabbra a láza, mi mégis nagyon megijedtünk, M. egyből szaladt a gyógyszertárba, mert az erre az esetre a hűtőben tárolandó kúpot anyuék hűtőjében felejtettük.

Gyorsan konzultáltunk a gyerekorvossal is (szombat este volt), aki azt mondta, lázcsillapításon kívül nem kell mást tennünk, ha 39 fok fölé emelkedne a láza, csak akkor menjünk az ügyeletre.

M. tehát lázcsillapítóért ment én pedig játszani próbáltam a bágyadt kismukival, aki néhány fáradt mosoly után két nyöszörgés után elaludt a szőnyegen. Ilyen egyébként soha nem fordul elő normális esetben, ha fáradt, addig nyöszörög, amíg fel nem viszem a kiságyába.

Egész éjjel attól rettegtem, hogy még magasabb lesz a láza, a legkisebb mozgásra is rohantam át a szobájába, és a hajnali szoptatásnál éreztem, hogy tűzforró mindene. Ébresztettem M-et, újabb adag lázcsillapítót adtunk neki, amit annak ellenére utált, hogy édes eperízűre készítették.

A lázon kívül azonban nem jelentkeztek újabb tünetek, talán csak az étvágya lett rosszabb, és többet aludt, mint máskor. Hétfő reggel még volt láza, de ekkor kapta az utolsó adag gyógyszert, és a betegség el is múlt.

Találgattuk, hogy mi lehetett a kiváltó ok, hogy talán anyuéknál találkozott egy ismeretlen bacival, vagy picit megfázott, mert ott hűvösebb van, mint nálunk, esetleg a foga jön.

Ábel egyébként 3 hónapos kora óta produkálja a fogzás szinte minden tünetét, így minden reggel végigmasszíroztam az ínyét, hátha érzem már a növekvő fogacskákat. De a fogak, köszönték szépen, sehol nem voltak, miközben nekem és az apjának állítólag már 4 hónaposan voltak fogaink.

Tegnap este újra a szőnyegen játszottunk, amikor Ábel cuppogni és nyeldesni kezdett, megijedtünk, hogy észrevétlenül bekapott valami, így gyorsan benyúltam a szájába, és akkor és AKKOR egyszer csak valami kis éles szúrósat éreztem az ínyén, és bizony,  bizony kibújt az első foga!