2014. május 29., csütörtök

Egy kis mozgás senkinek sem árt

Végre elkezdtem mozogni. Mármint, ha a napi 5-8 km-es sétánkat nem tekintjük mozgásnak, akkor "hivatalosan" is elkezdtem csinálni valamit. Mondjuk a barátnőm egyszerűen kiröhögött, amikor elmondtam neki, mit csinálok, szerinte ez nem sport, és ebben mélyen egyet is értek vele, de ha figyelembe vesszük az idő-ár-eredményesség értékeket, nálam most ez a nyerő.


Na jó, nem titkolom tovább: kipróbáltam a flabélost.  Már sokkal korábban ki szerettem volna, hiszen 10 perc már régóta belefért volna az életembe, de amikor bementem a fitness-terembe érdeklődni, és elárultam, hogy még szoptatok, egyszerűen lebeszéltek róla, mondván, elapadhat a tejem. Most, hogy már túl vagyok pár alkalmon, szerintem semmi baja nem lett volna tőle a tejemnek, és sajnálom, hogy nem kezdtem el előbb.

Nem tudom, mennyire lesz hatékony ez a kis rezgős mozgás, mindenféle csoda dolgot olvastam róla, hogy 10 perc flabélos kitesz 45 percnyi edzőtermi edzést, meg segít fogyni, javítja a keringést, az anyagcserét, és mindenféle panaszt megszüntet, de azért kicsit szkeptikus vagyok. Az biztos, hogy 45 percnyi kemény edzéssel nem ér fel, mert akkor meg sem tudnék mozdulni az izomláztól, most pedig csak kellemesen érzem az izmaimat, és miután leszállok a gépről olyan, mintha megcsináltam volna pár fenék- és hasizomgyakorlatot.

Szóval nem gondolom, hogy ez helyettesíthet bármiféle "normális" sportolást, de egyelőre arra jó lesz, hogy kicsit megmozgassa az izmaimat, emlékeztesse rá őket, milyen, amikor dolgoznak, belefér az időmbe, hiszen miután Pupákot lefektettük el tudok menni, és mindössze fél órát vesz el az életemből. A cél most az, hogy minél több este lemenjek 10 percre, és napközben valahogy beiktassak egy fél-egy órás mozgást itthon, valamilyen dvd-re.

Fájó szívvel ugyan, de csökkentettem a szénhidrát-bevitelemet is, lemondtam az esti nassolásról (ami legtöbbször puffasztott búzából állt), és a finom friss péksüteményekről is, zömében újra pur purt fogok enni, végül is azt is szeretem. Próbálok sokkal több zöldséget és gyümölcsöt beiktatni az étkezésembe, és újra annyi vizet inni, mint régen.

Első körben az 52 kg-os testsúlyt tűztem ki magam elé, ettől már nem is vagyok olyan messze, most 53,6-ot mutat a mérleg. 52 kg voltam, amikor teherbe estem, de a távlati cél az 50 esetleg a 48 kg, majd meglátjuk, mit sikerül elérni. A hangsúly egyébként nem is annyira a fogyáson lenne, inkább a feszesebb testkontúrokon, a kicsit jobb kondíción, a hát-, nyak-, és könyökfájás elmulasztásán, és persze nem bánnám, ha a hasam is visszalaposodna valahogy.

Hát így.

7 megjegyzés:

  1. Fél óra futással többre mennél;-)

    VálaszTörlés
  2. Szerintem is, de itt a környéken nem merek lemenni egyedül este 8 után, és egyelőre ez az egyetlen időpont, amit most mozgásra tudok fordítani.

    VálaszTörlés
  3. Pont erről beszélgettünk tegnap egy kolléganőmmel, hogy a gyerekeitől kellene minőségi időt elvenni ahhoz, hogy pl. még világosban fusson, így most semmit nem sportol. A semmi helyett ez tök jó megoldás! :)

    VálaszTörlés
  4. tudom, hogy nem leszek népszerű, de azér apuka egy héten kétszer fél órára be tudja magát dobni este nyolc előtt is, nem? nekem sincs egy perc időm se, aztán mégis járok futni, sokszor hétvégén délelőtt: együtt lemegyünk a Dunához, aztán én futok, a többiek meg buliznak a parton.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megmondom őszintén, engem a futás annyira nem is motivál, mindig utáltam futni, azóta próbálnám ki szívesen, mióta M. rendszeresen fut, de leginkább úgy, hogy együtt megyünk, én ezen a környéken nem szívesen futkorásznék egyedül. (Nem, mintha naponta történnének itt szörnyű bűntények, de én ilyen félős vagyok, na.) Már mondtam neki, hogy hétvégenként menjünk ki együtt a Margitszigetre, és ha elfáradok, akkor sétálgatunk Ábellel. :)

      Mielőtt terhes lettem, jógáztam és spinningeltem, most is legszívesebben jógára járnék, de amiket eddig néztem, azoknak az órarendjei nem alkalmazkodnak hozzánk.

      M. egyébként szívesen bedobná magát, de legtöbbször este 7 előtt nem ér haza, és fél 8-kor már fürdetünk.

      Törlés
    2. a futást azért mondom mindig,mert az annyira egyszerű (tehát a futás a fedőneve az olyan sportnak, amihez kell egy cipő, aztán hajrá). de nyilván lehet más is:) menjetek hétvégén, tényleg vicces együtt menni és akkor van egy kis plusz kikapcsolódós időd. szerintem egyszerűen muszáj, önbizalomnövelőnek is jó.

      Törlés
  5. (amúgy tök minőségi idő volt a gyerekeknek ma az én futásom: loholtak utánam, utána nyújtottak velem. szerintem muszáj megszervezni a sportolást, mert ha a nemsportolás miatt valaki meghal idő előtt, akkor tényleg jó sok minőségi időt elvesz a gyerekeitől. jó, hát nyilván kicsi gyerekkel bonyolultabb, de szerintem nem lehetetlen azért, lásd, apuka beszervezése.)

    VálaszTörlés