Nem múlik

Lehet, hogy már soha nem leszünk egészségesek,  és örökké folyni fog az orruk?


Mire hazaértünk az orvostól Puppina már nagyon nem tetszett nekem, olyan kis dagadt volt az arca és könnyesek a szemei. Ennek ellenére jókedvű és mosolygós volt, bár halottam, hogy rettenetesen be van dugulva az orra. Persze a tengervizes orrspraynk pont elfogyott, nem mintha túl sokat érne, de azért legalább kicsit átmossa az orrüreget.

Lefürdettem, megetettem, lefektettem őket, de míg máskor pár percen belül alszanak, Puppina most nagyon nyugtalan volt, többször felsírt. M. fél 11 körül ért haza, akkor az ölemben ringattam, tiszta takony volt és kicsit sem dugult ki az orra. Kiszívtuk neki, letettük aludni, majd kis beszélgetés után mi is mentünk az ágyba. Talán egy órát alhattam, amikor Puppina újra felsírt, rohantam, kivettem, visított vigasztalhatatlanul, éreztem, hogy tűzforró, azonnal adtam neki lázcsillapítót, de rettenetesen lassan hatott, még órák múlva is meleg volt. Nagyon nehezen nyugodott meg, ha le akartam tenni, sírt, zokogott. Az éjszakát a nappaliban töltöttük, a szörcsögő, lázas Puppina, meg én. Kizárólag úgy tudott aludni, ha a karomba fektettem és ringattam. Néha megpróbáltam leülni, betakarózni, esetleg ledőlni a kanapéra, de mindig felébredt, keservesen, fájdalmasan sírt hosszú percekig. Rettenetes volt.  Folytak a könnyeim és könyörögtem a jóistennek, a teremtőnek, az univerzumnak vagy bárkinek, hogy inkább nekem fájjon, ne neki, mert borzasztó látni, ahogy szenved.

M. hajnalban lejött, hogy most már menjünk fel, fektessem le Puppinát közénk, hátha elalszik. Az ölemben elszundikált, letettem, pár perc múlva felébredt, de már nem sírt, elkezdett gagyarászni, meg bóklászni köztünk. Bevittem a szobájukba, óvatosan letettem, majd befeküdtem az ágyba, leküzdöttem pár köhögőrohamot és elájultam. Két másodpercnek tűnő két óra múlva jelzett M. ébresztője, majd felkelt Pupák is, és indult a nap.

Puppina lázasan ébredt, most nem a kanalasból kapott lázcsillapítót, hanem gyorsan beadtam neki a kúpot, ami egy fél óra múlva már húzta is le a lázát.

A nap többi része nyugodtan és fáradtan telt, és egyszercsak hívott M., hogy akkor másnap este jönnek a húgáék vigyázni a gyerekekre, mert ugye nem felejtettem el, hogy szülinapra vagyunk hivatalosak...

(Folyt. köv.)