Mivel a régi rendelőbe most esélyem sem lett volna eljutni, itt helyben kerestem fogászatot és pár kísérlet után sikerült időpontot egyeztetnünk. Olyan furcsa és egyben jó is, hogy itt, ahol most lakunk, minden olyan családias. Valahogy más az emberek hozzáállása. Például a köszönés és bemutatkozás után a dokinő rögtön megkérdezte, hogy tegeződhetünk-e, és aztán tök jót beszélgettünk, igyekezett feloldani a görcseimet (a fogkőleszedés nem különösebben fájdalmas dolog, de nekem extra érzékeny fogaim vannak és bizonyos pontoknál ki tudnék ugrani a székből).
Minden egyes alkalommal, amikor érzékeny részhez ért, azonnal abbahagyta, ha látta rajtam, hogy kellemetlen, amit csinál, és a különösen problémás részeknél mindig a legkevésbé fájdalmas módszerrel tisztított.
A kezelés során elmondta, hogy a különböző részeken miért alakul ki fogkő vagy elszíneződés és azt is, hogy valószínűleg teljesen rossz technikával mosom a fogam, valamint, hogy bármennyire jó a marketingje, az elektromos fogkefe nem a legjobb eszköz a fogmosásra. Nem részletezem, de nagyon érdekes dolgokat mondott, az ülés végén pedig kaptam ajándékba egy szuper fogkefét, és megmutatta, hogyan kell helyesen fogat tisztítani.
Szerencsére lyukas vagy szuvas fogam egy sincs, úgyhogy bezsebeltem néhány dicséretet is és megkönnyebbültem, hogy az esztétikai kezelésen kívül semmi mást nem kell csinálni.
Amikor hazaértem, újra jó alaposan átnéztem a fogaimat és még soha ilyen alaposan és szépen nem volt még megtisztítva, nagyon örülök!
Ohhh... a fogkő levétel nálunk is külön program, ha hazautazunk. Komolyan sírni tudnék közben, annyira fáj. E. rezzenéstelen arccal csinálja végig és szerinte egyáltalán nem fáj. Mázlista :)
VálaszTörlés