Egyik éjjel azt álmodtam, hogy M. elhagyott. Annyira szörnyű, de ugyanakkor valósághű volt az egész, hogy még napokkal később is ezen gondolkozom.
2015. szeptember 12., szombat
2015. szeptember 7., hétfő
2015. szeptember 5., szombat
Nehéz, nehéz, de ennyire?
Tudtam, hogy az eleje nagyon nehéz lesz, de arra mégsem számítottam, hogy ennyire.
2015. szeptember 4., péntek
Kórházi napok 2.
Felhívtam M.-et, hogy beszámoljak neki a fejleményekről, és bár nem volt célom, hogy megijesszem, mégis elsírtam magam, ő pedig a tiltakozásom ellenére lemondott minden programot (egy elég fontos tárgyalása lett volna azon a délelőttön) és soron kívül rohant be hozzánk.
2015. szeptember 3., csütörtök
Kórházi napok 1.
Gondoltam, ha több hetes késéssel is, de beszámolok a kórházi napjainkról is, hátha érdekel valakit.
2015.08.11-14.
A gyermekágyas osztályt már visszatérő vendégként üdvözöltem. Szinte semmi nem változott. Ráadásul ugyanabba a háromágyas szobába kerültem, mint két évvel ezelőtt.
2015.08.11-14.
A gyermekágyas osztályt már visszatérő vendégként üdvözöltem. Szinte semmi nem változott. Ráadásul ugyanabba a háromágyas szobába kerültem, mint két évvel ezelőtt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)