Igazi hülye picsás bejegyzés következik, de nekem ezek a dolgok is hozzátartoznak a hétköznapokhoz.
Mióta elkezdett növekedni a pocakom, egyre nehezebbé és nehezebbé vált a szőrtelenítés. A normális rutinom az volt, hogy 2-3 hetente a lábaimat és a karjaimat epiláltam, illetve a fazonomat is, a megmaradt részeket pedig hetente borotváltam.
A második trimesztertől azonban ez a műveletsor hihetetlenül fárasztó volt, főleg a borotválás izzasztott meg nagyon, hiszen borzasztó, hogy az ember egyszerűen nem látja a kérdéses területet. És ahogy nőtt a hasam, egyre reménytelenebbé vált a helyzet, sőt, egyre veszélyesebbé, mert azért vakon borotválkozni nem egy leányálom.
És akkor tök véletlenül belebotlottam egy hirdetésbe, ami egy olyan szalont reklámozott, amely kifejezetten intim gyantázásra szakosodott. Volt fórum, meg vendégbejegyzések és mindenki csupa jót meg szépet írt a helyről. Írtam nekik egy e-mailt, amiben érdeklődtem, hogy kismamákat vállalnak-e, és hogy egyáltalán lehet-e ilyenkor gyantáztatni ott. Nagyon hamar válaszoltak, megnyugtattak, hogy nagyon sok kismama jár hozzájuk, így vettem egy nagy levegőt és kértem tőlük időpontot.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár régebben rendszeresen gyantáztattam, de az intim részeket soha, maximum a fazonomat, mert egyszerűen képtelen voltam leküzdeni annyira a szégyenlősségemet, hogy egy kozmetikus előtt fetrengjek egy szál semmiben, aki ráadásul a legérzékenyebb pontjaimon nyúl hozzám. Szóval még a gondolattól is kivert a víz. A szükség azonban nagy úr, és most nem volt más választásom, kicsit parázva ugyan, de belevágtam a dologba.
A megbeszélt délelőttön ott voltam a szalonban, ahol a nevemen szólítva köszöntek nekem, amikor beléptem, egy kedves recepciós lány körbevezetett, megmutatta, mi hol van, majd limonádéval és kávéval kínálgatott. Egy-két perc várakozás után egy kedves arcú lány jött értem, bementünk a nagyon ízlésesen berendezett kezelőbe, leültetett és kb. negyed órán keresztül beszélgettünk. Megkérdezte, volt-e valamilyen rossz élményem, majd elmondta, mire számíthatok, hogyan kell ápolnom a bőröm utána, hogy a lehető legkevesebb probléma legyen és végül nekikezdtünk a műveletnek. Maga a gyantázás nem volt fájdalmas (a lány meg is dicsért, hogy milyen jó a fájdalomtűrési küszöböm; mondtam neki, hogy ha ezt nem bírnám, akkor hogy menjek szülni?), a frusztrációimat meg tök kedvesen feloldotta a kozmetikus, de azért néha leizzadtam, amikor belegondoltam, micsoda bizarr szituáció ez. Egy óra múlva azonban túl voltam az egészen, az eredmény legalább 3 hétig fog tartani, és ha újra megcsináltatom, akkor vélhetően egyre tovább. Iszonyú profi volt minden, még aznap kaptam tőlük egy e-mailt, amiben érdeklődtek, hogy elégedett voltam-e a szolgáltatással, és leírták a bőrápolási tanácsokat is.
A szülés előtt még egyszer el akarok menni, hogy minden rendben legyen, a szülés után meg hááát... Ha ne adj' isten lesz gátsebem, akkor gondolom egy időre elfelejthetem a borotválkozást is, meg valahogy úgy képzelem, kisebb gondom is nagyobb lesz annál, hogy kozmetikába rohangáljak, de majd meglátjuk.
Minden elismerésem, hogy rávetted magad erre, én képtelen vagyok, hiába nem látok már le...:)
VálaszTörlésNehéz leküzdeni a gátlásokat, de így pár nap elteltével azt mondhatom, hogy megérte. ;)
Törlés