Take it easy

Szóval pénteken meglógtam. Igaz, végül nem szabadnap, csak szabadfélnap lett belőle, de így is isteni volt. Elmentem a kedvenc kávézómba, megebédeltem, ráérősen kávéztam egyet, olvastam, trécseltem a barátnőmmel telefonon, azután sétálgattam a belvárosban, cipőket meg ruhákat próbálgattam, még vásárolgattam is egy kicsit, többek között Á.-nak húsvétra szép inget, hogy elaléljon a rokonság.


Pont fürdetésre értem haza, a fiúk jól elvoltak, bár M. megjegyezte, hogy kezdi kapisgálni, miért fáradok úgy el estére mindig.

Ezt a blúzt végül nem vettem meg, mert hát lássuk be, mostanában nem sok helyre tudnám felvenni

Szombaton délután az egyik barátunk gyerekkönyv-bemutatóján voltunk, Á. nagyon jól viselte a zajt és a sok gyereket, tágra nyílt szemmel nézelődött és komolyan kommentálta a láttotakat. Kapott egy lufit is, és hát szerelem volt első látásra.

Estére ünneplést szerveztünk, a már említett íróval, így anyuék vigyáztak Pupákra, bár tulajdonképpen fürdetéskor, vacsinál és lefekvéskor még itthon voltunk, úgyhogy anyuék inkább álmot őriztek, reggel azonban fantasztikus volt, hogy csak lehoztam Á.-t, rájuk bíztam és visszabújhattam az ágyba. Délelőtt 11-ig úgy aludtam, mint akit fejbe vertek, istenem, de jó volt!

Anyuék sajna már elmentek, Á.-t letettem délutáni alvásra, M. pedig a Vivicittán áll helyt, úgyhogy most a csendes lakásban mélázgatok arról, mivel is töltsem a következő kb. 1 órát, ami csak az enyém.

Szép vasárnapot nektek is!